Szakmai ajánlás az informatikai kereszttantervi követelmények teljesítéséhez
Útmutató
Az összeállítás egyes oldalai böngésző segítségével nyithatók meg. Ezek tartalma nyomtatható, más szövegszerkesztővel szerkeszthető.
Felhívjuk a figyelmet azonban arra is, hogy az állományokban megadott elérési címek ezen összeállítás szerzőitől függetlenül is változhatnak, így a későbbiekben egyes oldalak hibajelzés kíséretében jelennek meg. Az egyes dokumentumokban található hivatkozások a sortörések miatt a rákattintáskor adhatnak hibajelzést. Ekkor célszerű a szöveg begépelésével ismételt kísérletet tenni, illetve a cím elejétől kezdve, az értelmes részeket kipróbálni.
Más dokumentumok használatához szükség van olyan szoftverre, amely képes olvasni a PDF formátumú dokumentumokat.
Amennyiben ilyen szoftvert korábban telepített a gépére (a szoftver korábbi verziói nem feltétlenül jelenítik meg az állományokat), akkor nincs más tennivalója, kattintson a Tantervi ajánlások feliratra a bal oldali ablakban, majd a választott korosztály megtekinteni kívánt tantárgyának nevére . A megjelenő dokumentumok kizárólag olvashatók, illetve nyomtathatók.
Amennyiben nincs telepítve gépére a megfelelő program, akkor egyetlen kattintással telepítheti! A program frissebb, vagy más nyelvi környezethez készült változatát megtalálhatja az Adobe honlapján.
Az összeállítás a Kiss Árpád Országos Közoktatási Szolgáltató Intézmény megbízása alapján készült.
Informatikai alkalmazások kereszttantervi környezetben
A közoktatás tartalmi modernizációjában az elmúlt években kitüntetett szerepet kapott az új információs és kommunikációs technikák (IKT) oktatási fejlesztése és az iskolák bekapcsolása a világot átfogó telekommunikációs hálózatokba. Az információs társadalomra való felkészülés segítése az oktatás számára természetes, kiemelt és támogatott feladat. Az informatikai kultúra és tudásanyag megismerésének egyik módját az informatika, mint önálló és kötelező kerettantervi tantárgy jelenti. A másik mód az IKT oktatási módszereket megújító iskolai (tanórai vagy tanórán kívüli) alkalmazása, és az informatikai készségek-képességek kereszttantervi elsajátításának lehetősége. A világhálóra csatlakozó iskolák számára segítséget és gazdag választékot nyújt az Írisz-Sulinet Program tartalomszolgáltatása. Az IKT tanórai használatára az elmúlt években ? akkreditált továbbképzéseken ? több mint negyvenezer pedagógus kapott felkészítést. Az Informatika-Számítástechnika Tanárok Egyesülete (ISZE) öt kerettantervi tantárgyhoz (magyar, történelem, matematika, informatika + gyógypedagógia/hallássérültek) készített tantárgyi feladatbankot, amely az Interneten elérhető.
Ahhoz, hogy az informatika alkalmazása mindennapi gyakorlattá váljon az oktatási intézményekben, illetve a diákok informatikai ismeretei a különféle tantárgyak tanulása során is megerősítést nyerjenek, a pedagógusoknak szakmai útmutatásra is szükségük van. A meglévő, folyamatosan bővülő hardver-szoftver feltételek, az Internet megléte nem elegendő. Segítséget kell adni az informatika iránt nyitott, fogékony tanárnak-tanítónak abban, hogy informatikai elméleti ismereteit ?átválthassa? és használhassa napi tanítási gyakorlatában, hogy tantárgyi programjában, tematikájában ? akár témakörökre lebontva ? megjelenjenek az IKT felhasználási (ismeretszerzési és képességfejlesztési) lehetőségei.
Ez az anyag a ?Szakmai ajánlás az informatikai kereszttantervi követelmények teljesítéséhez? címmel indított projekt keretében készült: az Oktatási Minisztérium támogatásával, az ISZE megbízásával és szakmai gondozásával, 60 pedagógus bevonásával. A munkacsoport tagjai, a szakmai anyag kidolgozói és lektorai mindannyian gyakorló pedagógusok (informatika tanári, illetve OKJ oktatás-informatikusi végzettséggel), akik hosszú évek óta eredményesen tevékenykednek az informatika oktatási alkalmazása és fejlesztése területén.
Az ajánlás a különböző kerettantervi életkori szakaszok (6?10 év, 10?14 év, 14?18 év) függvényében, a tantárgyi rendszerben évfolyamokra, azon belül tantárgyi témákra lebontva feltünteti az informatika alkalmazásának kapcsolódási pontjait. Ezen a szinten hozzárendeli, megnevezi a szükséges hardver és szoftver feltételeket, valamint ? az elsajátítandó ismeretek és fejlesztendő képességek ismeretében ? javaslatot ad a feldolgozás pedagógiai módszerére és a tevékenységformákra is. Ajánlást ad továbbá az egyes tantárgyakat összekötő, interdiszciplináris informatikai alkalmazásokra, amelyek több műveltségterülethez kapcsolódnak tartalmukat és tevékenységrendszerüket tekintve.
A kerettantervben az informatika, mint tantárgy csupán az általános iskolák felső tagozatán jelenik meg, de ahhoz, hogy a jövő állampolgárai számára biztosítsuk az információs és kommunikációs technikai eszközök (IKT) használatának biztos tudását, az alkalmazásra didaktikai szempontból minden tantárgynak, így az alsós tantárgyaknak is nyitottaknak kell lenniük. Ezt a tendenciát tükrözi a fejlett európai országok informatikai oktatási stratégiája. Az iskolába lépő 5-6 éves gyermekeket nem informatika tantárgy fogadja, hanem a nemzeti tantervben rögzített olyan követelmények, amelyek értelmében ?más tantárgyakba bújtatva? szerzi meg a korcsoportjának megfelelő informatikai tudást. A nemzetközi informatikai programok szerint már az elemi iskolában serkenteni kell a tanulókat a számítógép, egyes szoftverek, a multimédia, az elektronikus levelezés és az Internet használatára. EU-csatlakozásunk reményében e megállapítások hazánk számára is megszívlelendőek. Ezért készült el a szakanyag a legfiatalabbakat, a 6?10 éves korosztályt tanító pedagógusok számára is.
A kereszttantervi fejlesztő munkacsoport elsődleges feladata az informatika tantárgyi alkalmazási lehetőségeinek megfogalmazása volt. Olyan gyakorlati iránymutatás kívántunk adni, amely segíti a tanárt, a tanítót vagy a fejlesztő pedagógust a megfelelő didaktikai eszköz és módszer kiválasztásában. Nem informatika tantárgyról és szakismeretek elsajátíttatásáról van tehát szó, hanem az IKT-val segített ismeretszerzésről, képességfejlesztésről. Ennek érdekében a kerettantervi tantárgyakat évfolyamokra, majd azon belül témakörökre lebontva meghatározásra kerülnek azok a tantervi kapcsolódási pontok, ahol az új digitális oktatási anyagok (szoftver, multimédia, Internet?) az ismeretelsajátítás, a tudás elmélyítése érdekében hatékonyan alkalmazhatóak. A szoftverajánlat konkrét, kereskedelmi forgalomban kapható vagy az Internetről letölthető digitális taneszközöket javasol. A szakanyag az egyes kiválasztott tantervi témakörökhöz hozzárendeli az ajánlott feldolgozási formákat, tanulói tevékenységeket és módszereket (pl. demonstráció a teljes osztálynak, csoportmunka, projekt-feladat, egyéni felzárkóztatás?), valamint jelzi a szükséges tárgyi feltételeket is. Alsó tagozaton a digitális taneszközök alkalmazásának ajánlása mellé feltüntetésre kerültek még a tanulói tevékenység során fejlesztendő készségek és képességek, mivel e korcsoportban a képességfejlesztés döntő jelentőségű.
A feldolgozás letölthető, nyomtatható, de nem szerkeszthető dokumentumokból áll. A korábban már jelzett csoportosításon belül az egyes tantárgyak anyagai évfolyamonként követik egymást. A programok közötti könnyebb eligazodás érdekében külön összegyűjtöttük azok listáját is, hiszen egy-egy cím önmagában is ösztönözhet új és újabb ötletek keresésére, kipróbálására.
Sajnos minden ilyen összeállítás hátránya, hogy a benne hivatkozott oldalak egy része az Interneten eltűnik, más helyre kerül. Ilyenkor a címek elejének felhasználásával (pl.: http://www.isze.hu), illetve valamely keresőben a témára történő kereséssel esélyt adhatunk magunknak az ismételt megtalálásra.
E szakanyag nemcsak a hazai didaktikai kiadványok piacán újdonság, hanem egyedülálló nemzetközi vonatkozásban is. Hiszen nem csupán egy oktatási ?szoftver-katalógust? jelent, hanem a hazai tantervi elvárásokhoz illő, módszertani javaslatokkal bővített, gyakorló pedagógusok által kipróbált és ajánlott praktikus, tanítást segítő dokumentumot. Bő választékot kínál, amelyből a pedagógusok a helyi, iskolai tárgyi-személyi feltételek ismeretében, saját elképzelésük, módszertani szabadságuk szerint válogathatnak. Reméljük, hasznosan forgatják majd lapjait és veszik át ötleteit az IKT iskolai alkalmazásában eddig is élenjáró, illetve ezután bekapcsolódni vágyó, innovatív pedagógusok, annak érdekében, hogy a 21. században oktatott-nevelt tanulóik az új módszerekkel valóban felkészülhessenek az információs társadalom feladataira.
Kőrösné Mikis Márta
projektvezető
Szerzők:
Arián Péterné Budapest
Bakó Gábor Budapest
Bálint Szilvia Budapest
Bánhegyesi Zoltán Dunakeszi
Dr. Bánhidi Sándorné Budapest
Bánné Mészáros Anikó Miskolc
Békeffy Pál Tápiógyöre
Benkőné Tim Valéria Budapest
Bondor Erika Budapest
Dancsó Tünde Budapest
Drávuc József Budapest
Dusza Árpád Miskolc
Főző Attila László Budapest
Frank Gabriella Budapest
Gyenes Zsolt Pécs
Hoffer Miklós Budakalász
Hoós Edit Budapest
Dr. Kárpáti Andrea Budapest
Kónya István Debrecen
Dr. Kőrös Andrásné Budapest
Kulcsár Béláné Debrecen
Kuthi Józsefné Tura
Mari László Nagykőrös
Marosi Józsefné Budapest
Dr. Mihola Gáborné Budapest
Molnár Péter Budapest
Nagyné Rápli Györgyi Budapest
Nagyné Szendrői Margit Budapest
Némedi Mónika Erdőkertes
Németh Zoltán Győr
Neubauer József Pápa
Pappné Vőneki Erzsébet Budapest
Péntek Imre Nagykőrös
Ruszkainé Fodor Éva Budapest
Schlotter Judit Budapest
Siegler Gábor Budapest
Somodiné Hajdú Éva Budapest
Süli Mihályné Békéscsaba
Szalay Sándor Budapest
Szalayné Tahy Zsuzsanna Budapest
Szekrényes Gábor Budapest
Széplakiné Józsa Erika Eger-Szarvaskő
Szirmák József Budapest
Tamasi Istvánné Budapest
Török Balázs Budapest
Ugrin Judit Debrecen
Várszeginé Nagy Zsuzsa Budapest